Menü
Megfigyelhetjük azokat a cégeket, melyek évtizedekkel ezelőtt indultak csupán néhány százezer forintos kezdőtőkével, és az idő során százmillió forintos nagyságrendű vállalatokká nőtték ki magukat. Egyetlen rossz döntés, egy váratlan piaci változás, egy megbízhatónak hitt ügyfél elvesztése, vagy egy külső támadás is elegendő lehetett ahhoz, hogy a vállalkozás veszteséges legyen.
A tulajdonosok gyakran csak átmeneti problémaként kezelték ezeket a változásokat – hiszen gyakran nem is volt más választásuk, mivel minden vagyonuk a cégben volt -, és a pénzügyi nehézségek orvoslása érdekében hitelt vettek fel, nem ritkán a saját magánvagyonukat is bevonva a mentőakcióba, hogy a vállalatuknak esélyt és reményt adjanak. Ezek a társaságok azonban csak ritkán tudtak felülkerekedni a problémákon, és a veszteségek gyakran felzabálták a felvett hiteleket is.
Azok a vállalkozók, akik ebbe a helyzetbe kerültek, birodalmuk összeomlása után gyakran mindenüket elveszítették.
Nehéz megszokni azt, hogy az embernek, aki korábban mindenhol tiszteletnek örvendett, a társasági eseményekre meghívást kapott, és az üzleti partnerei különféle módon fejezték ki iránta a tiszteletüket, mindez egyszer csak megszűnik.
Még nehezebb a nulláról újrakezdeni, amikor már a hétköznapi kiadások, mint a közüzemi számlák kifizetése is kihívást jelentenek, az autókat el kell adni, és a korábbi magabiztosságnak már nincs mire alapoznia.
Ezek az emberek gyakran abban a hitben éltek, hogy a sikerük örök, vagy még rosszabb, nem is gondoltak arra, hogy ez a siker meddig tarthat. A tapasztalt üzletemberek azonban tudják, hogy a nyereséges időszakokban érdemes realizálni a profitot, és a pénzt biztonságos helyre tenni. Hiszen mindig jön egy új üzleti lehetőség.
Ez a szemlélet az üzleti életben is érvényesül: a nyereség egy részét ki kell vonni a vállalatból, és a magánvagyonban kell biztonságosan elhelyezni.
Nem így tett a milliárdos forgalmú textilkereskedő, a százmilliós árbevételű fuvarozó, vagy a több százmillió forintos forgalmat bonyolító beszállító, akik egyik napról a másikra elveszítették keretszerződéseiket. Ezek a vállalatok vagyona elpárolgott, amikor piacaikat elvesztették. A gépeket, berendezéseket és a speciálisan kialakított ingatlanokat csak töredék áron lehetett értékesíteni, annak ellenére, hogy a beszerzésükre hatalmas összegeket költöttek.